Aranyos
Minden id�k legjobb hazai ugr�lova

El�sz�r az �rk�nyi lovasiskola tiszti tov�bbk�pz� tanfolyam�ra helyezt�k, majd Tat�n a londoni olimpi�ra k�sz�l� �ttus�z�k edz�partnere lett. K�s�bb, a Kossuth Akad�mi�n indult el�sz�r versenyen, Tokaji Mih�llyal a nyerg�ben. Izmosodott, felcseperedett, s�rga sz�re f�nyesedni kezdett, el is nevezt�k Aranyosnak. A B�stya, majd a D�zsa SE sz�neiben eleinte hajlamainak megfelel�en t�vol- �s magasugr� versenyeken csillogtatta rendk�v�li k�pess�geit. Els� komolyabb lovas�val, Szatola Alberttel 207,- illetve 224 centim�teres ugr�st is produk�lt, mert mindene az ugr�s volt. Sori, mert csak �gy bec�zt�k Aranyost, sz�mtalan magyar bajnoks�ghoz seg�tette Szatola Albertet, akit az ismeretlens�gb�l nemzetk�zi h�rn�vhez juttatott. Szatola, f�kezhetetlen, brav�rokra hajlamos �szt�nei rokonl�lekre tal�ltak Aranyosban, �s am�g a vakmer�s�g �s nyers �tem�rz�k el�gs�ges, addig a p�ros nagyszer� teljes�tm�nyekre volt k�pes.

Aranyos nemzetk�zi szerepl�seit Bukarestben kezdte meg 1953-ban �s ekkor k�t els� hely megnyer�se, f�z�dik az egy�ttes nev�hez. Aranyos mellett a korszak kit�n� k�pess�g� lovai voltak, mint H�vir�g, B�rsony, L�va, Higany, hogy csak a legjobbakat eml�ts�k, olyan lovasokkal, mint Somlay Lajos, Hajd�, M�rkus, Karcs� Imre, aki k�s�bb Aranyost �r�k�lte Szatola t�voz�sa ut�n. Az 1956-os �vi stockholmi verseny el�tt / a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g d�nt�se szerint a Melbourne-i olimpia lovas-versenyeit Eur�p�ban, Stockholmban bonyol�tott�k le/az NDK-ban,Lengyelorsz�gban-majd Stockholm ut�n Helsikinibe is helyt �llt a kisebb vet�lyt�rsakat felvonultat� versenyeken. 1956-ban, Stockholmban, a h�bor� ut�ni els� olimpiai versenyen, amelyen magyar ugr�lovasok is r�szt vehettek,- nemzetk�zi versenytapasztalatok n�lk�l indultak -, ahol, sem lovas, sem l� nem l�tott olyan sz�nvonal� p�ly�t, melyen versenyezni�k kellett, nem sz�lva a f�l�nyes tud�s� ellenfelekr�l.

A p�ly�n csak a rendk�v�li ugr�k�pess�g� Aranyos jutott v�gig, Szatol�val. Szondy �s Somlay nem �rt el eredm�nyt. 1957-ben, Szatola ut�n, Hajd� J�zsef pr�b�lkozott, �s �lete els� k�lf�ldi verseny�n, Z�gr�bban, a v�ros Nagyd�j��rt foly� vet�lked�sben harmadik lett. Lipcs�ben, a Nemzetek D�j�ban, Aranyos lovasa, m�r Karcs� Imre, vad�szugrat�sban k�t els� helyet szerzett. Az 1958-as versenyszezonban Karcs� Imre, Aranyossal az �v legjobb ugr�lovas�nak bizonyult, M�ra L�szl� el�tt. Karcs� Imre, melegsz�v�, csendes, szorgalmas ember volt. Szerette �t, tal�n jobban, mint a m�sik, de kih�v�sok is nagyok voltak. �s most is j�ttek a sikerek: 1959. Wroclav, a Nagyd�j �s a Nemzetek D�ja, Budapesten ugyancsak, 1959. Budapest, a Poussance 190-nel el�rt nyer�se, a k�z�ns�g m�moros �nnepl�se mellett. A magyar lovasv�logatott m�sik jelent�s �llom�sa az eur�pai lovasf�v�ros, Aachen volt. M�r�t �s Karcs�t a m�r f�lelmetes ellenf�lnek ismert d’Inzeo – fiv�rek k�tszer is csak nagy nehezen szor�tj�k maguk m�g� a m�sodik helyre. Lipcs�ben �s Budapesten is kiemelked� gy�zelem. �s k�sz�l�d�s az olimpi�ra, R�m�ba. 1960-ban mindenki R�ma l�zban �g, lovasaink sem kiv�telek term�szetesen.

El�tte egy hivatalos nemzetk�zi verseny Torin�ban, ami egyben v�logat� verseny is, Somlay, Suti, M�ra, Szabados, Hajd�, Karcs� �s B�bel r�szv�tel�vel. A k�lf�ldi szaklapok �ltal a "meglep�en j� magyar csapat " az olaszok �s a nyugatn�met lovasok ut�n, harmadik a Nemzetek D�j�ban, majd ezut�n Rotterdamban, a nemzeti rangot ad� Nemzetek D�j�ban, a magyar v�logatott, Karcs�-Aranyos, Somlay- Okulj, M�ra – Szertelen, Suti – Sz�pl�ny r�v�n, a m�sodik helyen v�gez.

1960 R�ma. Az egy�ni ugr�verseny a Piazza di Siena r�gi r�mai ar�n�j�ban, a csod�latos antik leveg�t �raszt� r�mai versenyp�ly�n. A magyar csapatban Karcs� Imre Aranyossal, �s Suti Istv�n Sz�pl�nnyal es�llyel indult. Somlay lova, Okulj �s M�ra Szertelenje viszont ilyen �ri�si teljes�tm�nyre nem volt alkalmas.
 A kit�n� form�ja tet�pontj�n l�v� Aranyos, aki ugyan m�r nem tartozott a fiatal lovak k�z�, de rendk�v�li k�pess�gei feledtett�k 15 �v�t. K�sz�lt r�, t�bb olimpia nem telt ki �letkor�b�l, hiszen a l� �lete is v�ges. Tal�n most siker�l, �s siker�l „ Sell�” –t is megel�zni, aki bronz�rmes volt Berlinben. Karcs� �s Aranyos a magyar sz�nek gy�zelm��rt akart harcolni �s gy�zni.
Nagyon neh�z volt a p�lya, de erre m�r tudatosan k�sz�ltek fel, a tapasztalatok birtok�ban.         
Aranyos impoz�ns form�ban, kit�n�en kezd. A p�lya fel�ig csak 4 hibapontja van, ami nagyon j� el�jel a t�bbi versenyz� �sszehasonl�t�s�val is, azon a p�ly�n, ami sokak �ll�t�sa szerint az eddig �p�tett legnehezebb versenyp�lya. �s ekkor t�rt�nik a trag�dia. Karcs� az �ri�si idegi megterhel�s s�lya alatt egy pillanatra kihagy, nem ker�li meg a fordul�z�szl�t �s kiz�rj�k. R�ma t�nd�kl� az�rk�k ege pillanatra els�t�t�lt a magyar szemek el�l. Szertefoszlottak a rem�nyek….

Aranyos ezek ut�n nyugd�jba ment. Amivel mostoha sorsa ad�s maradt, amit elmulasztott, azt a sportbar�tok megadt�k sz�m�ra: a kertesk�i m�nesben legelhetett, szaladg�lhatott az �letre, versenyre k�sz�l� csik�kkal. �lete sz�nes, v�ltozatos volt, nem rajta m�lott, hogy az ugr�sportban nem �rhetett el Kisb�r �s Kincsem nemzetk�zi diadal�t megk�zel�t� sikereket.
Aranyos lelke elv�gtatott az �jszak�ba, ahol a f�nyes csillagok k�z�tt �r�k megnyugv�sra lelt, sz�ve a b�bolnai Pipasz�r erd� T – tiszt�s�n alap�tott H�res Lovak Temet�j�ben pihen.