Senki sem klnll sziget,
Minden halllal n leszek kevesebb,
Mert egy vagyok az emberisggel,
Ezrt ht soha ne krdezd,
Kirt szl a harang: rted szl.
Mondtam, mr, hogy nem halunk meg soha.
Az let, csak vakci a hall eltt. Mint egy utazs, amirl nem trsz haza, mert megnyugvst talltl.
(Bcsvers)
Mikor olvasod e sorokat,
Nem tallsz testemben lelket, csak romokat.
Nem kell rm tbb fzni, mosni,
rkezik mostan a halottaskocsi.
Az let rsze, mi mostan a hall,
Gyszruhba ltztt a hollkamadr.
Leveti kntst,leveti srva,
Mikor e sorokat tfutod, n lent leszek a srban.
Nem te tehetsz rla, nem is senki ms,
Ez gyekben egyedl csak n vagyok a hibs.
rnk n vgakaratot, de nincs nekem semmim,
Nincsen semmim, nem srhatom ki magam senkin.
Az emlk mlik, s vele a fjdalom,
Bcsknnyek azok, mindet utlom.
Mint holl gyszba borul-e hallos nap vgn,
gy nyugszom majd n is, szrke srom mlyn.
Veled leszek mindig, llekben nem hagylak el sosem,
Srkvemen mindig, legyen majd egy totem.
Mg taln fel sem fogod mi trtnik velem,
Egy utols percre fogd meg az n kezem.
Megfogtad kezem, egy percre itt is ragadt,
Lsd az let kicsiny, rvid, csak egy pillanat.
rzkeny lelkem volt, kevs az lethez,
Nem rdekel tbb msok mit gondolnak,
mit reznek.
Vgre megpihenhetek egy idre,
Ne lgy miattam kidlve.
Itt nyugszom,itt kelek fel,
Itt alszom, ha jn a reggel.
n mr tbb nem kelek fel,
Elsknt tled bcszom el.
Az ngyilkossg egy megolds a problmra , ha a problma maga az let!
Ha lthatatlan folt vagyok csak,
Nem ltszana hinyom sem!
Halni vgyok, n Istenem,
az letemet Tbb mr nem!
Tged megbnt a flelem, engem meg a bnat,
Tged oda hz egy kz, ami engem a hallba rngat.
De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyrl a viasz,
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt krdezed: ki az?
|