Nem attl flek, hogy elfelejtesz, hanem azt a lnyt felejted el folyton, aki voltl.
Taln, ha a gondolatokat lehetne hallani,
nem is kne szerelmet vallani
msodpercenknt,
s trdre rogyva esketni a hsget,
mesket mondhatnl,
amikbl megtudnm
ki vagy te,
aki mindig itt vagy,
de valahogy mgis folyton hinyzol,
mint a lgszomj, fojtn hinyzol!
Ltni a szveddel, a szemeddel lesni, ha becsukod vgyak s ha..., - ha kinyitod semmi!
Egy percre mentem el, s mris hinyzik,
Egy percre hagytam el, s rzsm nem virgzik,
Egy perce leltem t, s illatt rzem szvemben,
Egy perce cskoltam meg, s cskja mg g nyelvemen.
Soha nem leszek tl messze ahhoz, hogy rezzelek!
Tudom, hogy ha reggel felkelek,
Fj rzs tlti el lelkemet,
Egy olyan rzs, mely nem akar elmlni,
s gyamra borulva fogok elhunyni.
Az angyalok mr vrnak rm,rzem.
Valami hz innen, a vgzet,
n vrni foglak tged,
Ne felejtsd, n ott leszek nked!
Kirta telefonom a neved,
hangod bebocstst krt,
felajzva nyitottam kapumat,
hozzd rpltem rajongva,
leomoltam a dallam eltt,
mit szavad kottzott belm
– , mennyire kvnlak!
ddolta szlamt a vgy
kzmbs mondatok halmn.
Egyetlen dolog sznteti meg a msik hinynak a fantom-fjdalmt: ha nem szeretjk tovbb. Ha elfelejtjk. Amikor azt mondjuk, hogy az "id gygyt", erre gondolunk. A felejtsre. Ez azonban - ha valban szeretnk - nem lehetsges!
Ez a legnyomorultabb rzs. Mikor hinyzik valaki. Krlnzel, nem rted. Kinyjtod kezed, egy pohr vizet keresel ttova mozdulattal, egy knyvet. Minden a helyn van letedben, a trgyak, a szemlyek, a megszokott idbeoszts, a vilghoz val viszonyod nem vltozott. Csak ppen hinyzik valami. ...S ha nagyon pontos s figyelmes leszel, ha idejben kelsz s ksn fekszel, ha sokat vagy emberek kztt, ha elutazol ide vagy oda, ha belpsz bizonyos helyisgekbe, vgl tallkozol azzal, aki vr. Termszetesen tudod, hogy ez a remnykeds egszen gyermekes. Mr csak a vilg vgtelen eslyeiben bzol. Hol keressed? S aztn, ha megtalltad, mit mondjl neki?... s mgis vrod.
Nha hinyzik az aki voltam, az aki Te voltl, s azok akik Mi voltunk!
|